Kedves férjemnek tegnap volt a szülinapja, és ez alkalomból szerettem volna meglepni valami finomsággal. Nehéz ügy ez az Ő esetében, mivel nagyon kevés sütire mondja azt, hogy "hűűűha", szóval nem az a tipikus édesszájú. Nála a krémes torta egyértelműen kizárva, a hideg finomságok szintén, de egy valamit nagyon szeret - ez a diós kosárka. Rengetegszer mesélte már, hogy kisebb korában milyen finomat csinált a szomszéd néni. Finom házi baracklekvárral, sok-sok dióval, omlós tésztával... Nem volt kérdés, hogy rendhagyó módon ezzel fogom köszönteni. Nagy sikert aratott, jópár darab után mondta, hogy tegyem el, mert hamar el fog fogyni. Ennél több dicséret azt hiszem nem is kell!
Íme a recept:
Hozzávalók:
Tészta: 40 dkg liszt
1 sütőpor
10 dkg cukor
4 tojássárgája
25 dkg margarin
kis tejföl
Töltelék: 40 dkg darált dió
30 dkg cukor
4 tojásfehérje
baracklekvár
A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd hűtőben pihentetjük úgy kb fél órát. Közben elkészítjük a tölteléket, amihez a fehérjéket kemény habbá verjük, egy másik tálban összekeverjük a darált dió a cukorral, majd a a cukros diót a habhoz keverjük.
A tésztánkat fél cm vastagra nyújtjuk, majd a kosárkaformával szaggatjuk, és mindegyiket kibéleljük a tésztával. Az aljára teszünk 1-1 kávéskanál baracklekvárt, erre halmozunk a töltelékből, majd előmelegített sütőben 190 fokon 15-20 perc alatt sütjük.
Mivel nekem 20-25 kosárka formám van, ez az adag pedig többre elegendő, így a kimaradt tésztából és töltelékből készítettem egy egyszerű rácsos diós linzert. Kinyújtottam a maradék tészta 2/3-át, majd egy kisebb tepsibe helyeztem. Tetejét megkentem bőven baracklekvárral, rásimítottam a maradék diós tölteléket, majd a maradék tésztával berácsoztam a tetejét.
